|
 |
|
|
... mással-hangzós-, s az ezzel járó nyelvjárási csoportok szinte azonos megfogalmazásban jelennek meg Grover S. Krantz munkájában, bár o~ ezeket a nyelvcsoportokat hangzósítani nem tudta.
Embertani szempontból Krantz XE "Krantz" szerint a következo~ kérdésekre kell válaszolnia a kutató tudósnak:
1. Miért költöztek az emberek a helyett, hogy otthon maradtak volna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... múlt megismerésének forrásai? A felhasználható források lényegében négy csoportra oszthatók. Az első: a nyelv, a második: az írott források, a harmadik: a tárgyi emlékek, ideértve az embertani, az állattani, a növénytani és a földtani maradványokat is, a negyedik pedig a hagyományok egésze, ide sorolva mindazt a szellemi kincset, amelyet egy nép létrehozott és megőrzött s szájról-... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Perneczky Béla: Koreszméink
ELŐSZÓ.
Szemlefolyóiratoknál szokásos, hogy a borítéklapon minden
számban bemutatják írótársaikat,
akiknek cikkét, tanulmányát az a szám tartalmazza.
Ennek a szokásnak megvan az az előnye,
hogy a szerző állásának, foglalkozásának közlése, esetleg működési és
érdeklődési körének megjelölése, a s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ismételt és viszontagságos vándorlások is.
A honfoglaló magyarság antropológiai tanulmányozása, sajnos, nehezebb mint hazánk némely megelőző lakosságáé. Ugyanis míg pl. az avarok embertani vizsgálatához ma már közel 3000 koponyával és több mint 1000 csontvázzal rendelkezünk, honfoglaló őseink faji jellegének megállapítására alig 100 koponya és csontváz áll rendelkezésün... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... ehhez hozzátenni?
MIT TUDUNK A HUN VAGY SZÉKELY ÍRASMÓDRÓL?
SZEMELVÉNYEK A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS EMLÉKEIBŐL
A KÁRPÁTI HUNORSZÁG NÉPEINEK FAJI SAJÁTSÁGAI ÉS NÉPNEVEI
EMBERTANI MEGFIGYELÉSEK
A HUNGAR ÉS MAGYAR NÉV ÉRTELME
ELSŐ BENYOMÁSAINK AZ ŐSHAZÁRÓL
AZ ŐSHAZÁRA UTALÓ ISMERT ADATOK
AZ ŐSHAZA SZEMÉLY- ÉS HELYNEVEIBEN MEGŐRZÖTT MAGYAR SZÓKI... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kifejezésben nem a Zab-Úr-Földi Ős- falvakból kiindult embereket kell látnunk?
A benépesítési folyamat lezajlását a régészeti, nyelvészeti és történeti adatokon kívül igazolják az embertani megfigyelések is. E tudomány szakértői szerint a csiszolt kőkori kultúra elterjesztői kerek koponyájú emberek voltak, akik a Régi Kelet egész felső vidékét az iráni térségből kiindul... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... változott, leszármazóik még mindig tudják, hogy ők a magyarnak maradt magyarok rokonai. Ezt számon is tartják, jobban, mint mi.
41) Tóth Tibor dr. a Történettudományi Múzeum embertani tárának vezetője s tanulmányát a Győrben megjelenő "Kisalföld" c. lap 1971 június 16-i számában tette közzé. A tanulmány következtetéseiből szaggatottan idéztük, köszönettel emlékezve meg ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... nyelvet beszélők összefoglaló tudományos neve csak a 19. században keletkezett, tehát nem idősebb száz esztendőnél. A szláv névnek nyelvi vonatkozásokon túlmenő használata, néprajzi és embertani értelemben való alkalmazása azonban éppen olyan téves és nem tanácsolható, mint ahogy téves például indoeurópai népekről és fajokról beszélni. Az sem tartható fenn, hogy a középkori Sclaui... |
|
|
|
|
|
